A kialakítást befolyásoló tényezők:

• A terület nagysága, helye és fekvése
• Az éghajlati és talajviszonyok
• Egyéb korlátok 

Ha valaki kertes házat épít vagy vásárol magának, a terület nagyságával különösen nem szoktak foglalkozni, a hirdetésekben csak egy területet jelző szám szerepel. Vásárlás esetén, legtöbbször azt kell átvennünk, amit az előző tulajdonosok otthagytak. Ha saját magunk építettjük fel házunkat, teljesen elölről kell kezdeni a kert kialakítását. Már a ház elkészültekor visszamaradó felvonulási terület is kínál alakítási lehetőséget. A szintkülönbségek, kilátások a távoli környezetre vagy akár csak a szomszédos fa alakja jelentős lehet számunkra, mert ezeket beépíthetjük a saját végső terveinkbe. A kert már meglévő növényzetét is vegyük figyelembe.

A ház fekvése a kert kialakítása tekintetében igen nagy jelentőségű. Csak kevés olyan fekvés létezik, amely leküzdhetetlen akadályt jelent a kerttervezésben, és többnyire az  adottságok helytelen értékelésén múlik, ha a kert a későbbiekben nem elégíti ki az igényeinket.

Az éghajlati viszonyokról nem hiszem, hogy különösebben sokat kellene beszélni, hisz egy mediterrán éghajlatú területen, és egy esős, csapadékos, hűvösebb területen más - más növények érzik pompásan magukat.
Egyéb korlátok: figyelembe kell venni, a kialakított kert későbbi fenntartásának költségeit. Az, hogy mennyit tudunk, és akarunk költeni, egyértelműen meghatározza a terv léptékét és összetettségét. Meg kell gondolnunk, hogy szilárd burkolatú utakat, járdákat szeretnénk, vagy zúzottkavics, fenyőkéreg stb. lesz erre a célra felhasználva. Kompromisszumot kell kötnünk, hogy kerti tavat, vagy szilárd burkolatú pihenő helyet szeretnénk, esetleg mindkettőt.
Tervezéskor, sokat lendít a dolgon, ha a kertet egységes, egészként tervezzük meg, még akkor is, ha nem tudjuk az egész tervet egyszerre megvalósítani. Így idővel, megépíthetjük a kerti tavat, a sziklakertet, a pergolát. Ha nincs előttünk egy átfogó terv, könnyen előfordulhat, hogy kertünk véletlenszerű, egymáshoz nem kapcsolódó elemekből áll majd, ezért toldozott - foltozott hatást kelt.

Alan Titchmarsh "Kertész leszek" című műsora nálunk is vetítésre került. A kert kialakításáról néhány perc

Új kert építése

Kimondottan vonzó feladat, tele kihívásokkal, hogy az első kapavágástól kezdve minden a mi munkánkat dicséri. Jókora adag türelemre lesz szükség, mire elkészül, és "beáll" a kert. Gyakran előfordul, hogy nem áll rendelkezésre elegendő anyagi fedezet. Előnyös lehet, ha várunk egy kicsit, és nem akarunk azonnal dönteni, hogy hova mit ültessünk. A kertek legszebb részei ugyanis csak bizonyos idő elteltével alakulnak ki. Az viszont fontos, hogy az egésznek a terve meglegyen a fejünkben, vagy akár papíron, hogy a megszerzett növényeket rögtön a helyükre ültessük.

A legegyszerűbb, ha az első évben zöldtrágyázással kezdünk, majd a második évben próbálunk meg minél nagyobb területen gyepet kialakítani. Ezek után fokozatosan alakulnak ki a cserjék, rózsák, díszfák és a többi növény számára alkalmas helyek. Fontos, hogy a kövezett utakat, szegélyeket, lépcsőt, kiemelt ágyást lehetőleg a beültetések előtt készítsük el.

Meglévő kert átalakítása

 Ha egy benőtt, régebben beültetett kert kerül a birtokunkba, valószínű, hogy több hátránnyal kell majd számolnunk, bár kétségtelen, hogy meglesz a saját atmoszférája. Itt is célszerű, hogy az elő évben csak figyeljük a kertet, hogy szépen, lassan ki tudjon alakulni - mi az, amit meg akarunk tartani, mi az, amit feltétlen meg kell szüntetni. A hatalmasra nőtt fenyőfák az erdőkben, az utak mentén csodásan mutatnak, de egy kertvárosi előkertben nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb választás, mivel nem csak nyáron árnyékol, hanem télen is, ráadásul szinte semmit nem lehet alá ültetni a sekély gyökerek miatt.

Az arra érdemes növényeket azonban meg kell menteni. Ez nem feltétlen a kiásásukkal, becserepezésükkel, illetve átültetésükkel jár, hanem a leendő kertünket már ezekhez a növényekhez kell igazítanunk.

Legfontosabb, hogy vegyük figyelembe a talaj- és a fényviszonyokat (árnyékos vagy napos a kert), a növényméreteket, a virágzási időszakot és a növények színvilágát. Azok a növénycsoportok a mutatósak, amelyek megközelítően azonos viszonyok közül származnak.

A növényeket tudatosan kell elhelyezni. Az épület közelébe a legtöbb gondoskodást igénylőket, a legmutatósabb fajokat és a fagyérzékenyeket ültessük. Ilyenek a színes lombú, a szeldelt levelű, valamint az érdekes ágrendszerű fajok.

A kert fekvése meghatározza, hogy ágyásaink milyen szögből mennyire láthatók. A minden oldalról körbejárható ágyásban a magas növények középre, míg az alacsonyabbak a szélekre kerüljenek.

A cserje- és évelőterületek vagy bokrok nagyságával egyenes arányban nő a fenntartás igénye, tehát több munkánk akad a gyomlálással, az öntözéssel, a metszéssel. Sokszor érdemesebb az igényeinkhez jobban illő egyszerűbb megoldásokra törekedni. Minél szebb és gazdagabb a kert, annál több munkát igényel.

Ha az ágyás a cserjecsoport, esetleg fal elé kerül, akkor a magasabb növények helye hátul van, mivel a háttérbe ültetett magas növények a terület határát jelzik.
Az egyedül álló, szoliter növények szerepe, hogy magukra vonják a figyelmet, ezért a kert kiemelt pontján kapjanak helyet. Ezek szépen mutatnak útkanyarulatban, nyírott gyep közepén. A legmutatósabb fajtákat tegyük az ilyen kiemelt helyre.